Irracionális döntésemet, miszerint követem a férjemet a Balkánra és ideköltözök, ha lehet még irracionálisabb döntés követte, házat akartam itt venni…
Nézegettünk, érdeklődtünk. Aztán ajánlottak egy házat, egy doktornak volt a víkendháza, 7-8 éve már nem lakják, idős volt a doki, majd meghalt és az örökösök árulják. Víkendház, elhagyatva, kezdtem elképzelni a dolgokat- kidőlt-bedőlt falak, elszáradt növények, elfajzott kecskenyájak hűsölnek a tövében, budi valahol egy kiszáradt leander tövében… Valójában nem sokat tévedtem, de mégis sokat :))) Gyakorlatilag meglátni, megszeretni és dönteni szinte pillanatok műve volt! Először a folyó túloldaláról láttam meg, a falak álltak, sőt tető is volt és egy egészen nagy házat láttam, egy hangulatos vízlépcső felett, hatalmas vízkiemelő kerekek tövében! Hát amikor közelebb mentünk, már kevésbé volt eszményi a kép… de volt benne fantázia és lehetőség. Először is kétszintes a ház, külön lépcsővel az emeltre, nagy teraszokkal. Volt vezetékes víz, volt áram is ( az örökösök kiköttették, ez teljesen érthető ) De volt millió üvegcserép, mindenféle szemét a házban is a kertben is, millió pókháló a lakóival együtt, elszáradt növényzet ( ahogy képzeltem ) leszakadt zsalugáterek és betört ablakok, de van egy hatalmas ősöreg fügefa, ősrégi kőfal a régi vízkiemelőnek, szárazon rakott kőfal az egyik telekhatáron… ujjaimat végighúzva a porrétegeken, a hámló vakolaton, megérintettem a még csillogó bogártetem szárnyakat, szinte hallottam surranni kis szárnyaikat, amint csapdába esve táncoltak az ablaküveg homálya előtt, szinte láttam a ház régi lakóit, gyerekzsivajt, nehéz illatú virágok a balzsamos levegőben…
A kilátás elragadó, sőt, magával ragadó, Monarchia idejében épült erődök, templomok, hegyek, a folyópart… megveszem! Kutakodás, ki él még itt a városban a dokinak, aki tud elérhetőséget az örökösökhöz, néhány óra, néhány nap és megtudtunk mindent. Irányár, érvek, ellenérvek, matekozás… mennyi van és mennyit kell rákölteni ( nagyon sokat, sokkal többet mint akkor gondoltam ) de ilyen a szerelem, meglátni és megszeretni 1 pillanat műve volt :)))